Bence KovácsVIEW PROFILE →
Atomerőmű táplálta óriás: 300 megawattos MI-adatközpont épülhet Paks tőszomszédságában
Miközben Európa energiabiztos számítási kapacitás után kutat, Magyarország merész lépésre készül. Paks atomerőműve mellé akár 300 megawattos, hiperskálás mesterséges intelligencia adatközpontot terveznek, több milliárd eurós beruházással. Bemutatjuk a projekt részleteit és tétjét.
Miközben világszerte egyre élesebb verseny bontakozik ki a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges óriási számítási kapacitásért, Magyarország egy különösen merész és nagyszabású projekttel kíván bekapcsolódni ebbe a globális rohanásba. A tervek szerint az ország déli részén, Paks városának tőszomszédságában egy hatalmas, hiperskálás adatközpont épülhet fel a következő években.
Az atomerőmű szomszédságában
A projekt egyik legérdekesebb és egyben legfontosabb jellemzője a helyszín megválasztása, amely korántsem a véletlen műve. A tervezett létesítmény ugyanis közvetlenül a paksi atomerőmű mellett kapna helyet, ezzel biztosítva a mesterséges intelligencia rendszerek működéséhez elengedhetetlen, folyamatos és stabil energiaellátást a közvetlen közelben lévő forrásból.
Ez a fajta közvetlen közelség az energiatermeléshez ma az egyik legnagyobb stratégiai előnynek számít a szektorban. A modern adatközpontok ugyanis szó szerint felfoghatatlan mennyiségű elektromos áramot fogyasztanak, így az a képesség, hogy egy megbízható atomerőmű mellé települjenek, kulcsfontosságú versenyelőnyt jelenthet a régió és az ország számára egyaránt.

Lenyűgöző számok
A beruházás nagyságrendjét jól érzékeltetik a nyilvánosságra került számadatok, amelyek önmagukban is figyelemre méltóak. A tervek szerint a létesítmény teljesítménye a fokozatos bővítés révén akár a 300 megawattos kapacitást is elérheti, amely mérték egyértelműen a kontinens legnagyobb ilyen jellegű infrastruktúrái közé emelné a magyarországi projektet.
A pénzügyi vonatkozások szintén tekintélyt parancsolóak, hiszen a beruházás teljes becsült értéke 3,2 és 4,2 milliárd euró közötti összegre rúg. A tervek szerint a létesítmény működése a 2028-as év utolsó negyedévében indulhat meg, a projekt mérete és jelentősége azonban messze túlmutat a puszta számokon.
Ki áll a projekt mögött?
A nagyszabású elképzelés megvalósítása mögött konkrét szereplők állnak, akik már megkezdték az előkészítő munkálatokat. A projekt tanácsadói feladatait a GLOBWISE nevű, fúziókra és felvásárlásokra szakosodott tanácsadó cég látja el, miután megbízást szerzett az ügyletre, míg a beruházás projektcége a 3D Zrt. néven került bejegyzésre a hivatalos dokumentumokban.
A projekt jelenlegi szakaszában a tanácsadó cég aktívan keresi a megfelelő partnereket a megvalósításhoz, ami a beruházás komolyságát is jelzi. A tervek szerint tőkebefektetőket, infrastruktúra-fejlesztőket, állami hátterű befektetőket, valamint stratégiai üzemeltetőket egyaránt igyekeznek bevonni annak érdekében, hogy a hatalmas léptékű elképzelés valóban testet ölthessen.
Nemcsak atom, hanem zöld energia is
Bár a projekt legfőbb vonzereje az atomerőmű közelsége, a tervezők nem kizárólag erre az egyetlen forrásra kívánnak támaszkodni az energiaellátás terén. A rendelkezésre álló információk szerint a létesítmény már biztosította a szükséges területet, a fejlett hálózati hozzáférést, valamint egy megújuló energiarendszert is, amely napelemes termelést és akkumulátoros energiatárolást is magában foglal.
A GLOBWISE vezető partnere, Michele Orzan szerint ez a megbízás három egymást erősítő szerkezeti hajtóerő találkozását tükrözi. Ezek közé sorolta a mesterséges intelligencia infrastruktúra iránti kereslet gyors gyorsulását, valamint azt a növekvő igényt, hogy Európában energiabiztos hiperskálás kapacitás álljon rendelkezésre a jövő technológiai kihívásaihoz.
Magyarország az európai versenyben
A paksi adatközpont terve egy jóval szélesebb, európai szintű törekvés részeként is értelmezhető, amelyben Magyarország egyre aktívabb szerepet vállal. Az ország ugyanis csatlakozott a Lengyelország által vezetett, mesterséges intelligencia gigagyár létrehozását célzó konzorciumhoz, amelynek Csehország és Litvánia is a tagja, ezzel is erősítve a régiós együttműködést.
Ez a lépés egyértelmű előrelépést jelent az ország korábbi pozíciójához képest, amikor Magyarország még csupán az úgynevezett MI-gyár antenna szerepét töltötte be az európai rendszerben. A paksi óriásprojekt és a nemzetközi együttműködések együttesen azt jelzik, hogy az ország komolyan veszi a mesterséges intelligencia korának infrastrukturális kihívásait és lehetőségeit.






