Magyarország belép Európa mesterséges intelligencia versenyébe: 500 millió eurós program és új kutatóközpont

Magyarország komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy bekapcsolódjon az egyre élesedő európai mesterséges intelligencia versenybe. A kormány egy jelentős, több elemből álló programot jelentett be, amely egyszerre kíván megoldást nyújtani a számítási kapacitás bővítésére és a hazai kutatás megerősítésére, hosszú távú célokat szem előtt tartva.

Belépés az európai versenybe

A bejelentést Tanács Zoltán miniszter tette 2026. július 16-án egy kormányzati tájékoztató keretében. Szavai szerint az ország belép Európa mesterséges intelligencia versenyébe. Ennek részeként Magyarország csatlakozik az Európai Unió úgynevezett AI gigagyár kezdeményezéséhez, egy összesen 500 millió eurós, hosszú távú befektetéssel.

A döntés hátterében a globális erőviszonyok állnak. Jelenleg az Egyesült Államok birtokolja a világ mesterséges intelligencia számítási kapacitásának több mint a felét, míg Európának mindössze néhány százalék jut belőle. Ez a jelentős lemaradás késztette a magyar kormányt arra, hogy aktívan bekapcsolódjon a közös európai erőfeszítésekbe.

A program felépítése

A magyar hozzájárulás több szakaszban valósul meg a tervek szerint. Az első fázisban az ország 25 millió euróval csatlakozik egy lengyel vezetésű konzorciumhoz. Ebben a konzorciumban Lengyelország és Csehország egyaránt 100 millió euróval, míg Litvánia 5 millió euróval vesz részt, közös célokat kitűzve maguk elé a jövőre nézve.

A második fázisban Magyarország további 100 millió eurót fordít a kapacitás bővítésére. A cél egy olyan nagy teljesítményű központ létrehozása, amely több mint 100 ezer grafikus processzort, azaz GPU-t foglal magában. Ez a hatalmas számítási teljesítmény alapvető fontosságú a modern mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és működtetéséhez.

Kedvezmények a felhasználóknak

A program egyik legfontosabb célja, hogy a hazai szereplők jóval kedvezőbb feltételekkel férjenek hozzá a nagy számítási kapacitáshoz. A közös európai megközelítés révén a költségek a töredékére csökkenthetők, konkrétan a különálló gigagyárak kiadásainak mintegy hatod vagy nyolcad részére, ami komoly versenyelőnyt jelenthet.

A kedvezményezettek köre igen széles lesz. A közszféra évente 700 és 800 ezer dollár közötti értékű számítási kapacitáshoz juthat hozzá. Emellett a program több ezer aktív mesterséges intelligencia fejlesztési projektet támogat majd a vállalkozások és a startupok körében, ösztönözve ezzel a hazai innováció felgyorsulását.

Adatszuverenitás és megfelelőség

A hozzáférhető és olcsóbb kapacitás mellett a program egyik fontos szempontja az adatszuverenitás biztosítása is. A rendszer megfelel az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének, valamint a NIS2 néven ismert kiberbiztonsági szabványoknak, ami garantálja a biztonságos és szabályos működést a felhasználók számára.

Új kutatóközpont indul

A beruházási program mellett a kutatás területén is fontos fejlemény várható a közeljövőben. A Magyar Kutatási Hálózat, vagyis a HUN-REN vezetésével 2026-ban egy új mesterséges intelligencia kutatóközpont indul. A kezdeményezést hivatalosan a 2025-ös AI Summit elnevezésű rendezvényen jelentették be, nagy szakmai várakozások közepette.

Az új kutatóközpont három fő területre összpontosítja majd a tevékenységét. Ezek közé tartozik a specializált mesterséges intelligencia kutatás, a mesterséges intelligencia alapkutatása, valamint a megbízható mesterséges intelligencia vizsgálata. A tervek szerint a központ nemzetközi vezetéssel és egy nemzetközi szakértői testülettel működne majd.

A vezető szakmai álláspontja

A HUN-REN vezérigazgatója, Jakab Roland, határozott véleményt fogalmazott meg a technológia jövőjéről. Álláspontja szerint az általános szintű mesterséges intelligencia, vagyis az AGI érkezése, amely minden emberi szintű feladatot képes elvégezni vagy akár túlszárnyalni, már nem kérdés, csupán az időzítés maradt a bizonytalan tényező.

A vezérigazgató több fontos technológiai trendre is felhívta a figyelmet. Ezek között említette, hogy a modellekben megjelent a gondolkodás képessége, valamint az eszközhasználat, például az elektronikus levelezéshez, a fájlrendszerhez vagy a naptárhoz való hozzáférés. Emellett külön kiemelte a területspecifikus modellek gyors térnyerését is.

Magyarország helyzete a régióban

A most bejelentett lépések különös jelentőséggel bírnak Magyarország regionális pozíciója szempontjából. Bár az ország egy évtizeddel ezelőtt még a térség éllovasai közé tartozott, mára több szomszédja is megelőzte a rangsorban. Mostanra olyan országok kerültek elé, mint Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Litvánia és Románia.

Összességében a bejelentett program és az új kutatóközpont egyértelműen jelzi Magyarország szándékát, hogy ledolgozza a felhalmozódott hátrányát és aktív szereplővé váljon az európai mesterséges intelligencia térképén. A várható technológiai áttörés, amelyet a szakértők a 2025 és 2030 közötti időszakra jósolnak, komoly tétet ad ezeknek a törekvéseknek.