Magyarország beszáll Európa MI-versenyébe: 500 millió eurós beruházás és közös gigagyár

A mesterséges intelligencia körüli globális verseny minden eddiginél élesebbé vált, és ebben a küzdelemben Európa sokáig lemaradónak tűnt az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Most azonban Magyarország is jelezte, hogy nem akar a partvonalról nézelődni, hanem aktív szereplőként lép be ebbe az új technológiai korszakba.

A kormány friss bejelentései és stratégiai lépései alapján úgy tűnik, komoly forrásokat és energiát fordít a témára, a nagy összegű beruházásoktól kezdve az oktatás átalakításáig. Összeszedtük, mit tudni pontosan a magyar tervekről, és mit jelenthetnek ezek a hazai cégek és polgárok számára a következő években.

500 millió eurós belépő

A hírek középpontjában egy jelentős pénzügyi vállalás áll. Tanács Zoltán tudomány és technológiai miniszter bejelentése szerint Magyarország hosszú távon 500 millió euróval száll be egy nagyszabású európai mesterséges intelligencia projektbe. Ennek első lépéseként mintegy 25 millió euróval csatlakozik egy lengyel vezetésű konzorciumhoz.

A cél világos: az úgynevezett gigagyár programon keresztül Európa igyekszik csökkenteni a lemaradását a nagy techhatalmakkal szemben. Egy ilyen közös, kontinentális erőfeszítés révén az egyes tagállamok, köztük hazánk is, sokkal könnyebben juthatnak hozzá ahhoz a hatalmas számítási kapacitáshoz, amely a fejlett rendszerek működtetéséhez elengedhetetlen.

Hozzáférés egy óriási GPU-központhoz

A tervek szerint a második ütemben, egy nagyjából 100 millió eurós magyar hozzájárulás után, az ország érdemi tulajdonosi és hozzáférési pozíciót szerezhet egy több mint százezer grafikus processzort, azaz GPU-t felvonultató mesterségesintelligencia-központban. Ez a kapacitás önmagában is óriási előnyt jelenthet a hazai szereplőknek.

A miniszter szerint a megoldás rendkívül költséghatékony, hiszen egy saját gigagyár felépítéséhez képest nagyjából hatod-nyolcad akkora ráfordítással jutunk ugyanahhoz a számítási kapacitáshoz. Az így megnyíló infrastruktúrán a közszféra évente 700 és 800 ezer dollár közötti értékű kapacitáshoz férhet hozzá, a cégek és startupok fejlesztéseit pedig szintén támogatja majd.

Oktatási offenzíva

A technológia azonban mit sem ér a megfelelő tudás nélkül, ezért a kormány az oktatásban is nagyot lépne előre. A tervek között szerepel, hogy összesen egymillió emberhez juttatnák el a mesterséges intelligencia alapismereteit, és közülük mintegy százezren valamilyen hivatalos szakképesítést is szerezhetnének a jövőben.

A felsőoktatás sem marad ki ebből a folyamatból, sőt, kulcsszerepet kap. Az ELTE-n és a Budapesti Műszaki Egyetemen már ma is működnek erre a területre specializálódott mesterképzések, a tervek szerint pedig hamarosan alapszakok és rugalmasan elvégezhető mikrokreditek is elindulnak majd az érdeklődők számára.

Nemzeti stratégia és irányítás

Mindezek a lépések egy átfogó keretbe illeszkednek, amelyet a 2025 és 2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Mesterséges Intelligencia Stratégia jelöl ki. A terület összehangolt irányításáért február végétől Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos felel, ami jól mutatja a téma súlyát a döntéshozók szemében.

A várakozások pedig igen ambiciózusak. A kormány becslése szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásai 2030-ig legalább 15 százalékkal járulhatnak hozzá a hazai gazdaság növekedéséhez. Ez a szám jól érzékelteti, hogy a döntéshozók nem csupán technológiai, hanem elsősorban komoly gazdasági lehetőséget látnak az egészben.

Adat és szuperszámítógép

A stratégia gyakorlati pillérei között kiemelt helyen szerepel az adatvagyon és az infrastruktúra fejlesztése. A frissen létrehozott Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladata, hogy a közfeladatokból keletkező hatalmas adatmennyiséget kutatási és üzleti célokra is hasznosíthatóvá, strukturálttá tegye a szabályok betartása mellett.

Ehhez társul a hazai szuperszámítógépes kapacitás bővítése is, amely a tervek szerint mintegy 20 és 40 milliárd forint közötti, uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokból valósul meg. Ezek együttesen teremtik meg azt az alapot, amelyre a magyar mesterséges intelligencia ökoszisztéma a következő években építkezhet.

Már a gyakorlatban is

Hogy mindez nem csupán elméleti terv, azt a valós példák is bizonyítják. Az MBH Bank és a Peak közösen fejlesztett ki egy mesterséges intelligencián alapuló asszisztenst egy munkáshitel-termékhez. A tapasztalatok biztatóak, hiszen az első három hónapban 350 ügyfél több mint 1300 kérdést tett fel a rendszernek, átlagosan mindössze három-négy perc alatt.

Kitekintés

Összességében elmondható, hogy Magyarország határozott lépéseket tesz azért, hogy ne maradjon le a mesterséges intelligencia jelentette lehetőségekről. A pénz, a tudás és az infrastruktúra hármasa most egy irányba mutat, a valódi kérdés pedig az lesz, hogy mindezt milyen gyorsan és mennyire hatékonyan sikerül majd a gyakorlatba is átültetni.