Uj korszak augusztus 2-tol: az EU mesterseges intelligencia rendelete most mar a hetkoznapjainkat is erinti

A mesterseges intelligencia mar regen nem valami tavoli jovo, hanem a hetkoznapjaink resze, hiszen chatbotokkal beszelgetunk, mesterseges hangokat hallgatunk es olyan kepeket latunk a keperynkon, amelyekrol egyre nehezebb eldonteni, hogy valodiak vagy sem, ezert nagyon idoszeru, hogy vegre kozos szabalyok szuletnek.

Eppen ezert jelent fontos fordulopontot 2026. augusztus masodika, mert ettol a naptol kezdve az Europai Unio mesterseges intelligenciat szabalyozo rendeletenek, koznyelven az AI Actnek, a legfontosabb atlathatosagi eloirasai eletbe lepnek, es ezek kozvetlenul erintik azt, ahogyan mi, hetkoznapi felhasznalok talalkozunk a technologiaval.

Mi is az az AI Act

Az AI Act valojaban egy egesz Europara ervenyes rendelet, amelynek hivatalos jele az (EU) 2024/1689 szam, es amely mar 2024. augusztus elsejen hatalyba lepett, celja pedig az, hogy egyseges keretet adjon a mesterseges intelligencia hasznalatanak, kulon figyelmet forditva az emberek vedelmere es a bizalom megteremtesere.

A rendelet nem egyszerre lep teljesen eletbe, hanem lepcsozetesen, es Magyarorszagon a 2025. evi LXXV. torveny, valamint a 344/2025-os kormanyrendelet mar 2025. december elsejetol alkalmazando, tehat a hazai jogi hatter is folyamatosan epul ra az europai szabalyokra, hogy minden a helyere kerulhessen.

Fontos tudni, hogy a szabalyok minden olyan magyar vallalkozast erintenek, amely mesterseges intelligencian alapulo rendszert fejleszt, beepit, forgalmaz vagy hasznal, mereterol fuggetlenul, tehat nemcsak a nagy technologiai cegeknek, hanem a kis es kozepes vallalkozasoknak is erdemes felkeszulniuk a valtozasokra.

Mi valtozik augusztus masodikatol

A most eletbe lepo, ötvenedik cikk szerinti atlathatosagi kotelezettsegek lenyege egyszeru es rokonszenves, mert azt akarjak biztositani, hogy az emberek felismerjek, amikor nem masik emberrel, hanem mesterseges intelligenciaval kerulnek kapcsolatba, illetve amikor egy tartalom mestersegesen keszult vagy manipulalt.

A gyakorlatban ez tobbek kozott azt jelenti, hogy a chatbotoknak es az interaktiv rendszereknek jelezniuk kell, hogy nem emberrel beszelgetunk, a deepfake tartalmakat pedig egyertelmuen meg kell jelolni, csakugy mint a mesterseges intelligenciaval eloallitott kepeket, videokat, hanganyagokat es szovegeket.

A szabalyok betartasat nem veszik felvallrol, hiszen a nem megfeleles akar harmincotmillio euros birsagot, vagy az eves globalis arbevetel het szazalekat is jelentheti, Magyarorszagon pedig ennek felso hatara nagyjabol tizenharom egesz harom tized milliard forint, ami barmely ceg szamara komoly osszeg.

Amit elhalasztottak, es amit nem

Erdemes tisztan latni, hogy nem minden szabaly indul el most, mert az eredetileg szinten augusztus masodikara tervezett magas kockazatu rendszerekre vonatkozo szigoru eloirasokat az Europai Parlament altal 2026. junius tizenhatodikan jovahagyott Digital Omnibus csomag elhalasztotta, egeszen 2027. december masodikaig.

Ez a halasztas viszont csak a legosszetettebb, magas kockazatu rendszereket erinti, az atlathatosagi szabalyokat nem, tehat a chatbotok jelolese, a deepfake tartalmak megkulonboztetese es a mesterseges tartalmak felismerhetosege a tervezett idopontban, vagyis mostantol valosag lesz a mindennapokban is.

Az en olvasatomban ez az egesz valtozas nem a mesterseges intelligencia ellen szol, hanem ertunk, mert a lenyege annyi, hogy jogunk van tudni, mikor beszel hozzank egy gep es mikor lattunk mesterseges tartalmat, es ez a fajta atlathatosag hosszu tavon epp a technologiaba vetett bizalmat erositheti meg.