Amikor a diák segítője a mesterséges intelligencia lesz: hogyan írja át az AI az iskolát 2026-ban

Néhány évvel ezelőtt a mesterséges intelligencia még távoli, szinte tudományos fantasztikumba illő fogalomnak tűnt, mára azonban egészen csendben beköltözött a diákok mindennapjaiba, és talán sehol nem érezteti a hatását olyan gyorsan és látványosan, mint épp az iskolapadban.

A kérdés ma már nem is az, hogy a tanulók használnak mesterséges intelligenciát, hanem sokkal inkább az, hogy pontosan mire és milyen mértékben, hiszen ez a technológia villámgyorsan a tanulás egyik legfontosabb, ugyanakkor kétségtelenül legvitatottabb eszközévé vált szerte a világon.

Robbanásszerű terjedés

A számok önmagukért beszélnek, hiszen miközben 2024-ben a diákoknak még csak nagyjából a kétharmada nyúlt valamilyen mesterséges intelligenciához a tanuláshoz, ez az arány 2025-re már több mint kilencven százalékra ugrott világszerte, ami szinte példátlan sebességű elterjedést jelent.

A legnépszerűbb eszköz egyértelműen a ChatGPT, amelyet tizenhat vizsgált ország diákjainak mintegy kétharmada használ rendszeresen, és amely mára szinte a diákélet természetes részévé vált, éppen úgy, ahogyan korábban a keresőmotor vagy az online lexikon is azzá lett.

Különösen árulkodó a fiatalabb korosztály adata, hiszen a tizenhárom és tizenhét év közötti tanulók körében a ChatGPT házi feladathoz való használata mindössze két rövid év alatt megduplázódott, a korábbi tizenhárom százalékról egészen huszonhat százalékra emelkedve.

Mire használják valójában

Ha közelebbről is megnézzük, mire használják a diákok ezt a technológiát, kiderül, hogy korántsem csak a puszta csalásról van szó, hanem sokkal árnyaltabb képről, amelyben a tanulás valódi támogatása és a kényelmes rövidítés keresése egyaránt jelen van egymás mellett.

A tinédzserek leggyakrabban információk keresésére veszik igénybe, ezt körülbelül a felük teszi meg, de sokan használják matematikai feladatok megoldására, valamint fogalmazások és esszék megírásához is, ami már komoly etikai kérdéseket vet fel a pedagógusok és az intézmények körében.

A felsőoktatásban a helyzet még ennél is markánsabb, hiszen az egyik nagy felmérés szerint a brit egyetemisták aránya, akik a vizsgáikhoz és beadandóikhoz mesterséges intelligenciát vettek igénybe, a 2025-ös nyolcvannyolc százalékról 2026-ra egészen kilencvennégy százalékra nőtt.

Az iskola, amely nem tart lépést

A legnagyobb probléma azonban nem is maga a technológia, hanem sokkal inkább az, hogy az oktatási rendszer szemmel láthatóan egyáltalán nem tudott lépést tartani ezzel a robbanásszerű változással, és sok helyen a világos szabályozás egyszerűen teljesen hiányzik.

Egy nagy nemzetközi felmérés, amely több mint négyszázötven iskolát és egyetemet vizsgált meg alaposan, kifejezetten döbbenetes eredményre jutott, ugyanis az intézményeknek mindössze tíz százaléka rendelkezett bármiféle kidolgozott iránymutatással a mesterséges intelligencia használatáról.

Bár a tanárok mintegy hatvan százaléka már maga is használ ilyen eszközöket a mindennapi munkája során, a túlnyomó többségük soha nem kapott hozzá megfelelő képzést, így a valódi kérdés ma már nem az, hogy betiltsuk-e az AI-t az iskolában, hanem hogy miként tanítsuk meg felelősen használni.